Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Bevezetés a Hun Történelembe.

Ez a honlap az ősi történelmünkről és kultúránkról szól. Arról az óriási kultúráról, amely a hun népek kultúrája az Atlantiszi Aranykortól a  jégkorszakon át, amikor Ataisz szigetén éltek együtt, a földön egyedül állóan egy óriási békés hun kultúrát alkotva, egységes teremtőisteni nyelv használattal, egymással szövetségben, hogy átvészeljék a föld északi féltekéjén zajló jégkorszakot i.e.~11000-5038-ig. Ezt nevezzük az ataiszi Hun-Szövetségnek, amelybe az Indijó-földről /ma Amerika/ származó Indijók /indián népek/  is bele tartoznak.
Ennek a humánus, békés emberi kultúrának a megszervezői Ataiszon az égi  származású Armogur fejedelem és Ardvisura Anyahita fejedelemasszony volt, akik heted magukkal a Szíriuszról SEGÍTŐK- ként érkezve, óriási áldozatot vállaltak fejlett és művelt kozmikus emberekként, hogy egy kultúr és életközösséget alkottak az ősi hun népekkel. A földi világ minden tájáról származó, a Csendes-óceáni Ataiszon élő hun népek, a visszatelepülés előtt megesküdtek, hogy mindig Szövetségben maradnak és rokonlátogatásokkal felkeresik egymást és mindenkor fenntartják az utódaikkal is a kapcsolatot. Ebből származik a hun népek és a magyarok messze földön híres vendégszeretete, amely ma is, mint vendéglátás, a vendégturizmus a nemzetgazdaságnak a húzóágazata.
Az ataiszi Hun Szövetség, minden időkre szóló szövetség  a hun-népek között, amely örök időkre köttetett, a mai korban is érvényben van. Agaba fősámán,- Armogur és Anyahita leszármazottja,- a jégkorszak elmúltával a visszatelepülés után Ordoszban, újjászervezte a Hun Szövetséget 24 eurázsiai hun törzzsel, i.sz.előtt 4040-ben.

A 24 Hun Törzsszövetség újjászervezésével, Agaba egységesítette hun népek rovásírás jeleit és közös nevezőre jutottak a hit kérdésben. Ez a közös nevező a Világteremtő Egy(ség) Igaz Isten hite volt, ki a lélekben ÉL, melynek a legfőbb képviselője a Magyar Életvallás volt, életformája pedig a hun népek életvitele. A hun életvitel volt a biztosíték arra, hogy a hun népek Békében és Barátságban tudtak élni egymással, Ataiszon is 6 ezer évig és a visszatelepülés után is kb. 6 ezer évig, egészen a tatár-dúlásig. Szakrális vezető, azaz sámán és fejedelemképzést indítottak 5 éves ciklusokkal (a mai egyetemi képzés (jog)előde), 6 évig tartó Beavatott legfelső szellemi vezető képzést, 4 éves tárkány, azaz mesterember képzést 24-féle szakmában, valamint 4 éves rimalány képzést, azaz ápoló,-gyógyító és élelem-ellátó képzést, mind a 24 hun-törzs részére.

Húsz évenként megrendezték a Pusztaszeri Nagy Süánt (Nagy Versenyt) a 4×5 éves sámán és fejedelem képzés és az 5×4 éves tárkány és rimalány képzés végzősei között. Ezen nemes versengésen szellemi tudásból, ügyességi, lovaglási és kocsi hajtási felkészültségből mérték össze tudásukat és képességeiket. Ezen a nagy versenyen dőlt el, hogy ki lesz a hun szövetségben  a következő első számú vezető, fő tisztségviselő. A győztes sámánképzős lett az ifjúsági fősámán, a győztes fejedelem képzős lett az ifjúsági főfejedelem, a győztes tárkányképzős lett az ifjúsági főtárkány, és a győztes rimalányképzős lett az ifjúsági aranyasszony.
Folytatták a közös Igaz Történelemírást, az Arvisura Törvényekkel kiegészítve, összefoglalva a korábbi közös történelmet és új egységes időszámítást kezdtek, holdévek (hónapok) helyett medvetoros években számolva dec.-jan. fordulónappal. 
A föld-történetében a hun medvetoros évszámítás volt a legpontosabb időszámítás:
Egy szökőnapot adtak hozzá minden 4. évben a tárkányok végzésekor, és plusz egy napot számoltak a 100 évenkénti törvénykezéskor (Nagy Szala), ami tökéletesen megfelelt a Föld 365-366 napos éves keringési ciklusának.

A mai keresztény időszámítás dilettáns, csaláson és hazugságokon alapszik. A kereszténység Gergely pápa vezetésével 1582-ben, a kiadott rendeletben Krisztus születését a Fény újjászületésének az ünnepére, Karácsonyra hazudta. A Gergely naptár szerinti mai keresztény időszámítás 5,-8 év csalást mutat a 0. év és Krisztus születése között és ami nem Karácsonykor volt, hanem jan.6.-án /lásd az ortodox vallásban/.
A Nibiru bolygóról az annunakik küldötte Krisztusnak valójában semmi köze a Fény újjászületéséhez a dec.21.-i Napfordulóhoz és a több ezer éves karácsonyi ünnephez, ami az életadó Fény újjászületésének az ünnepe legalább 6 ezer év óta a hun népek között.

A Hun Világkultúra kiterjedt az élet minden területére, amely a Hun Törzsszövetség népei és a hunok leszármazott népeinek, testvér és rokon népek kultúrája volt az Indiók földjétől (ma még Amerika) Japánig. Eurázsiában, többek között a Széki-hun,-Kazah-hun,-Szavárd,-Szabír,-Magyar,-Úz,-Jász,-Kabar,-Kun,-Sumér, -Pártus,-Etruszk,-Szittya,-Szkíta,-Avar,-Baskír,-Ujgúr,-Mansi,-Besenyő,- Török,-Lett,-Litván,-Finn,-Bolgár népeké.

Ekkor még messze nem létezett a római birodalom, a zsidó-kultusz, a kínai császárság, de még az egyiptomi fáraó korszak sem.