Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Bevezetés a Hun Történelembe.

Ez a honlap az ősi történelmünkről és kultúránkról szól. Arról az óriási kultúráról, amely az Atlantiszi népek kultúrája, attól kezdve, amikor Ataisz szigetén éltek együtt a földön egyedül állóan, egy óriási békés kultúrát alkotva egymással szövetségben, hogy átvészeljék a föld északi féltekéjén zajló jégkorszakot i.e.11000-5038-ig. Ezt nevezzük az ataiszi Hun-Szövetségnek, amelybe az Indijó-földről /ma Amerika/ származó Indijók /indián népek/  is bele tartoztak.
Ennek a humánus, békés emberi kultúrának a megszervezői Ataiszon az égi  származású Armogur fejedelem és Ardvisura Anyahita fejedelemasszony volt, akik heted magukkal a Szíriuszról SEGÍTŐK- ként érkezve, óriási áldozatot vállaltak fejlett kozmikus emberekként, hogy egy kultúr és életközösséget alkottak az ősi Hun népekkel. A földi világ minden tájáról származó, a Csendes-óceáni Ataiszon élő Hun népek, a visszatelepülés előtt, i.sz.előtt 6000 évvel megesküdtek, hogy mindig Szövetségben maradnak és rokonlátogatásokkal felkeresik egymást és mindenkor fenntartják az utódaikkal is a kapcsolatot. Ebből származik a hun népek és a magyarok messze földön híres vendégszeretete, amely ma is, mint vendéglátás, a vendégturizmus a nemzetgazdaságnak a húzóágazata.
Az ataiszi Hun- Szövetség, minden időkre szóló szövetség  a hun-népek között, amely örök időkre köttetett, a mai korban is érvényben van. Agaba fősámán,- Armogur és Anyahita leszármazottja,- a jégkorszak elmúltával a visszatelepülés után Ordoszban, újjászervezte a Hun-Szövetséget 24 eurázsiai hun törzzsel, i.sz.előtt 4040-ben.

A 24 Hun Törzsszövetség újjászervezésével, Agaba egységesítette hun népek rovásírás jeleit és közös nevezőre jutottak a hit kérdésben. Ez a közös nevező a Világteremtő Egy(ség) Igaz Isten hite volt, ki a lélekben ÉL, melynek a legfőbb képviselője a Magyar Életvallás volt, életformája pedig a hun népek életvitele. A hun életvitel volt a biztosíték arra, hogy a hunnépek Békében és Barátságban tudtak élni egymással, Ataiszon is 6 ezer évig és a visszatelepülés után is kb. 6 ezer évig, egészen a tatár-dúlásig. Szakrális vezető, azaz sámán és fejedelem képzést indítottak 5 éves ciklusokkal (a mai egyetemi képzés (jog)előde), és 4 éves tárkány, azaz mesterember képzést 24-féle szakmában, valamint 4 éves rimalány képzést, azaz ápoló,-gyógyító és élelem-ellátó képzést, mind a 24 hun-törzs részére.

Húsz évenként meg rendezték a Pusztaszeri Nagy Süánt (Nagy Versenyt) a 4×5 éves sámán és fejedelem képzés  és az 5×4 éves tárkány és rimalány képzés végzősei között. Ezen nemes versengésen szellemi tudásból, ügyességi, lovaglási és kocsi hajtási felkészültségből mérték össze tudásukat és képességeiket. Ezen a nagy versenyen dőlt el, hogy ki lesz a hun szövetségben  a következő első számú vezető, fő tisztség viselő. A győztes sámánképzős lett az ifjúsági fősámán, a győztes fejedelem képzős lett az ifjúsági főfejedelem, a győztes tárkányképzős lett az ifjúsági főtárkány, és a győztes rimalányképzős lett az ifjúsági aranyasszony.
Folytatták a közös Igaz Történelemírást, az Arvisura Törvényekkel kiegészítve, összefoglalva a korábbi közös történelmet és új egységes időszámítást kezdtek, holdévek (hónapok) helyett medvetoros években számolva dec.-jan. fordulónappal. Az innentől számított hun-szövetségi időszámítás szerint a 6062. évet éljük a mai 2022-es időszámítással.
A föld-történetében a hun medvetoros évszámítás volt a legpontosabb időszámítás, amíg a mai keresztény időszámítást be nem vezették, ami csaláson és hazugságokon alapszik. A kereszténység Gergely pápa vezetésével 1582-ben, a kiadott rendeletben Krisztus születését a Fény újjászületésének az ünnepére, Karácsonyra hazudta. A Gergely naptár szerinti mai keresztény időszámítás 5,-8 év csalást mutat a 0.év és Kr.születése között és ami nem Karácsonykor volt, hanem jan.6.-án /lásd az ortodox vallásban/.
Krisztusnak valójában semmi köze a Fény újjászületéséhez a dec.21.-i napfordulóhoz és a több ezer éves karácsonyi ünnephez, ami a földi életadó Fény újjászületésének az ünnepe legalább 6 ezer év óta.

A hun világkultúra kiterjedt az élet minden területére és elterjedt a későbbi korok népeire, de legfőbb képpen a Hun Törzsszövetségen belül és a hunok leszármazott népeire, testvér és rokon népekre, többek között a Széki-hun,-Kazah-hun,-Szavárd,-Magyar,-Úz,-Kun,-Jász,-Sumér, -Pártus,-Etruszk,-Szittya,-Szkíta,-Avar,-Baskír,-Ujgúr népekre.