Más népek származása 2 /a Habsburgok/

Lássuk pl. a Habsburgok, évszázados elnyomóink és gyilkos kirablóink származását.

„A Habsburgok leszármazását a ház történetírói a XIII. és XIV. században a római Pierleone zsidó-családtól vezették le, amely családból a XII.században egy pápa is származott, II.Anakletus pápa”. Ezt a származást a Habsburgok szégyellték a Pierleone család története miatt, és igyekeztek eltitkolni. Pontosabban meghamisítani azzal, hogy őseinek sorát az ó-római Aniciusokig, vagy egészen a Scipiokig próbálták levezetni, amely próbálkozásuk kudarcba fulladt. Az igazság az, hogy a római Pierleone-nemzetségtől származtak, amely zsidó volt és többek között egy gyalázatos pápai trónfosztás is fűződött a nevükhöz.
A fenti megállapítás a Majer-féle konzervatív lexikonból származik, amelyet 1887-ben jelent meg és a történelmi adatai a történettudomány szempontjából kifogástalanok és elfogadottak.
Ezt a származást az alábbiak szerint részletesen alátámasztja, Róma városának története c. leírásában Ferdinand Gregorovius, akinek a művének a hitelességét senki nem vonta kétségbe.
Miszerint a római zsidók, Pompeius pusztulása óta a Trastavere városrészben éltek, gettói elzártságban, nyomorult viszonyok között. A VIII. és IX. században sikerült hatalomhoz jutniuk. Rómában a pénzváltók zsidók voltak, akik beszivárogtak a politikába. IX.Leo pápa alatt egy zsidó uzsorás volt a szentszék pénzügyi tanácsadója és legnagyobb hitelezője. A pápa nógatására ez a feltörekvő zsidó kikeresztelkedett a zsidó vallásból és a kereszténységben a Benedictus Krisztianus nevet kapta. A fiát már maga Leo pápa keresztelte, mégpedig önmagáról elnevezve, Leo névre. A kikeresztelkedett zsidó-uzsorás /bankár/ Leo fia számára ezzel megnyílt a hatalom útja. A leányait a legelőkelőbb rómaiakhoz adta férjhez, ő maga meg a renegát fanatizmusával és hideg számító gondolkozásával a reform pápákhoz csatlakozott. Unokáját már Petrus Leonis olaszul: Pierleone névre keresztelték, akiről azután az egész családot nevezték. A pápa rábízta a pápai erőd parancsnokságát, akinek egyúttal az uzsorása /pénzügyi hitelezője/ is volt. 1120-ban visszaélve a pápától kapott hatalmával, lázadást szított és karddal letaszította a trónról II.Ince pápát. Testvérei és adósai felfegyverzésével megrohanta a Szent Péter templomot, feltörte a kaput, beleült a pápai székbe, lefoglalta az egyházi kincseket és pápává avattatta magát. II.Anakletus néven lett pápa, aki szórta a pénzt a kapzsi zsidó kezek felé. A nép utálta, mint uzsorást, a patríciusok meg gyűlölték, mint gátlástalan hatalomra törőt. 1128-ban halt meg és a pápai udvar nagy pompával temette el. Az 1400-as években /XV. században/, ebből a Pierleone családból két gróf a német-római birodalom keleti részébe, pontosabban akkor már a német-római császárság fennhatósága alá került Avaria-ba vándoroltak és ott a Bécs  avar-kurgánban Habsburg-házat alapítottak, a pápai zsarnoki hatalom támogatását maguk mögött tudva. (Az Avar-Birodalom és a jogutód honfoglaló-Magyarország határa az Enns folyóig tartott ezerig, a keresztény-terror (diktatúra) bevezetéséig.)