Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Eged vezér

Eger keletkezése

A 24 Hun Törzsszövetséget a 3990. mt.évben /i.e.50-ben/ nagy veszély fenyegette. Birodalmunkat a kinajok fondorlatos politikával kettészakították. … Csécsi széki-hun vezér fejedelmet kínai orvgyilkosok megölték. Négy fia: Bakát, Eged, Koncsúr, és Kövezsd apjuk vérével vörösre festette a szemöldökét, s esküvel fogadta, hogy bosszút állnak a kinajokon. Kövezsd mind a káspivári, mind az ordoszi sámánképzésen első lett. Rögtön az elnyomott kinaj és hun földművesek mozgolódásának az élére állott, és i.e. 25-ben győztes hadvezérként bevonult Ordoszba. Kína meghódítása után vörösszemöldökű harcosait juttatta hatalomra. Kövezsd a szétszakított hun birodalmat, Ordosz székhellyel újra egyesítette és megosztotta testvéreivel. Eged kapta a nyugati szkíta birodalmat, Bakát a káspivári széki-hun birodalmat. Kövezsd, szintén Kövezsd nevű fiával átvette Ordosz vezetését, Koncsúrnak pedig az Ordosztól keletre lévő területek jutottak. Kövezsd, az akkor már egyre agresszívabban terjeszkedő Rómával kötött egy együttműködési szerződést a nyugati határvidékre, az ősi Hunniára. Ez a kereskedelmi útvonalak és a hajóutak együttes kiépítésére vonatkozott és az "elnyomó" káldorok együttes erővel történő kiűzésére. Így Panonföld Rómához, Kabarföld pedig szkítiához tartozott. Az Íszter szent folyama volt köztük a határ.
A szkíta részen Eged vezér i.e.8 és 4 között kegyhelyet épített és fővárosának az Eger nevet adta. Innen ellenőrizte, megtartja-e Róma a megkötött szerződést. Egerben kiépítették a felső (a mai vár elődjét), középső (a letelepültek házait), és az alsó (alagút rendszer) világot, hogy a város biztonságos és örök életű legyen.
/részlet az Arvisurából/