Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Az első hazatérés a Kárpát-hazába.

Visszatérés az őshazába a jégkorszak elmúltával.

Mai i.e. 4040.-ben az Égiektől származott Agaba fősámán újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget, melynek új székhelye, Ataisz után Ordosz lett. Innentől számítjuk az új Hun Szövetségi időszámítást december végi fordulóponttal, azaz medvetor havától (január), a következő medvetor haváig, medvetoros években kifejezve.

Agaba fősámán

 

Agaba és Batur fősámánok, Rima aranyasszonyszécs és az Úr városbeli Gula pateszi kiképzése nyomán 192 sámán, 240 tárkány és 120 rimalány nyert magas fokú tudományt és a fölöslegük kalandozásra indult az ataiszi feljegyzések ellenőrzése végett, miszerint az eljegesedés elől menekülve a Szavárd törzs a melegvíz-források vidékéről /a Kárpát-mdencéből/ indulva, a tengerhez érve, csónakokkal eveztek át Ataiszra. A Szavárdok a 20. medvetoros évben már 15 480 évet írtak a Kárpát-medencei és az Ataszi 5-6000 évvel együtt. Ezért a 20. medvetoros évben megtartották az első birodalmi összejövetelt, az első Nagyszalát. Az első ordoszi nagyszalában a résztvevők vállalták, hogy Uzapani a kurd-sumér földre /Mezopotámiaba/, Viroláj az északi Marinában /Etil-Ural-közbe /, míg Kerka lovasaival Hunnia melegvíz-források birodalmába /Kárpát-medencébe/ kalandozik. Mindegyik csoport a 3 ifjúsági fősámán vezetésével 100-100 főnyi kiképzett ifjút kapott. Mindegyik csoportban volt 4-4 harsány, azaz kispap, regős, azaz tanítópap, bacsa, azaz ellátópap, bőd, azaz bőségpap, boksa, azaz tudóspap, arbag, azaz gyógyítópap, kács, azaz vándorlópap, dalacs, azaz katonapap, ulcsák, azaz nemzettségpap, duru, azaz szövetségipap, magóc, azaz varázslópap, barus, azaz jövendőmondópap, jaku, azaz összekötőpap, nazír, azaz istenidézőpap, bán, azaz őrségpap, kende, azaz napistenpap, tárkány, azaz, kovácspap, vajda, azaz kalandozópap, gyula, azaz szerződésipap, horka, azaz bíróságipap, szécs, azaz aranyasszonypap, igric, azaz éneklőpap, abakán, azaza öregtanácspap, pateszi, azaz Öregistenidőpap, s rimolánok, azaz gondozópapnők. A daliás Kerka 100 kiképzett sámán-pappal és tárkány kézművessel érkezett a Hun tó melletti Hunorba. A csatlakozó kísérő lovasokkal együtt, már 400 főre emelkedett a létszámuk, hogy az Ataiszban felvázolt melegvíz-forrásokat felkeressék a Szavárd hunok őshazájában és kiderítsék, vajon milyen élet van a jégár megszűnése után, hogy tudják-e öntözéses földmegmunkálással és állatok megszelídítésével biztosítani a megélhetést.
Kerka ifjúsági fősámán a rokonlátogató-kalandozó ifjúsággal, egészen az ősi Hunnia nyugati határáig, az Adriai-tengerig eljutott. Nevét ma is őrzi a róla elnevezett Krk(Kerka)-sziget, és a dalmáciai Krka(Kerka)-patak.