A Hun népek rövid története

Atlantisz elsüllyesztésétől napjainkig.

Az Atlantiszi időkben k.i.e.11 652-ig, Atlantisz elsüllyesztéséig, a hun népek békés aranykorukat élték a Földön, atlantiszi központi szellemi vezetéssel. Akkor alakultak ki a kisebb-nagyobb hun népcsoportok Atlantiszon kívül is: Egyiptom-Nílus, Kis-Ázsia Tigris és a Ráten (Eufrátesz) folyó övezetében, Kárpát-medencében és a Balkánon. Volt ahol nagyobb, volt ahol kisebb népközösségek éltek a földön és volt ahol csak szórványban, pl.: a hatalmas Ázsiában és Indijó-földön. Ekkor alakultak ki a Kárpát-medencében is, egymással békében a hun népcsoportok. A földönkívüli idegenek, a Drakó csillagrendszerről származó hüllőfaj (varangyok), az annunakik lakta Nibiru bolygóról, k.i.e.11 652-ben megtámadták a Földet, hogy rabszolga társadalmakat hozzanak létre és tanulmány tárgyává tegyék az emberiséget a maguk hasznára. Az addigi önrendelkezés és önálló életvezetés helyett, - melynek képességét a Legfelsőbb Teremtő Tudattól kaptunk az emberi Élettel együtt önmegújuló képességgel,- a Föld bolygó uralása és kizsákmányolása céljából egy pusztító világvége támadást indítottak az emberiség ellen. Ekkor és így lett vége az atlantiszi Aranykornak, amely Teremtőink (Líraiak, Szíriusziak, Andromádiaiak) összefogásával jött létre. Atlantiszt támadták, ahol a legmagasabb szintű volt a földet kisebb,-nagyobb népcsoportokban benépesítő hun népek kultúrája, amely mintegy földi szellemi irányító központ szerepét töltötte be. Atlantiszt egy kis bolygó (hold) neki ütköztetéssel elsüllyesztették. Az iszonyatos pusztítás hatására eluralkodott a pánik, a káosz, és a félelem. A földkéreg megrepedezése okozta vulkánkitörések, a szökőárak és az iszonyatos légszennyezettség miatt a Föld ökológiai rendszere összeomlott és élhetetlenné vált az élet. Az emberiség fejlődését segítő szíriusziak, - szellemi beavatottak irányításával,- a süllyedő Atlantiszról menekülteket Egyiptomba, az északi féltekéről pedig a dél-tengeri Ataisz szigetére irányították a világpusztítást követő jégkorszak elől.
Így a hun menekültek áradatát, az emberiségtől jóval fejlettebb égi SEGÍTŐINK a Szíriuszról a Kaltesiek segítették életben maradni és a trópusi Ataisz szigetén egybekovácsolódni. Áldott, békés kultúrájukkal segítették az emberiséget újra talpra állni, kultúrájukban megerősödni, és egy kolóniájuk állandó jelenlétével pedig közösséget és közös sorsot vállaltak velünk. Ebből a Közösségből, a közös sorsból született meg a Magyarság, a Magyar Vallás, az Élet Vallása. (Ebből talán érthető, hogy mennyire felbecsülhetetlen és időtálló érték a Magyarságunk!)

A hun népcsoportok mintegy 6 ezer éven keresztül békében éltek egymással Ataiszon, egy hatalmas hun kultúrát alkotva. Mikor az északi féltekén a felmelegedés hatására kezdett helyre állni a növény és állatvilág ökológiai rendszere, akkor kezdtek visszatelepülni. A mostani időszámítás kezdete előtti 5038-as ataiszi vulkánkitörés és földrengések hatására, az ott élő népek elhagyták a szigetet. A sziget elhagyásakor az Ázsiába visszatérő népek többsége, Ázsia keleti vidékén, a Sárga-folyótól északra telepedett le. A Sárga folyótól délre a kínaiak (a sárgák) éltek. A folyó volt a határ, amit kínaiak meg Hun folyónak (Hangun-nak) hívtak. Itt éltek újabb ezer évet a hunok, amikor mai i.e. 4040-ben újjá szervezték az akkor már újra megerősödött ataiszi Hun Szövetséget.

Ordoszi közpottal újjászervezett 24 Hun Törzsszövetség tagjai voltak:

Kaza-hunok (Kazakok), Széki-hunok (Székelyek), Türkök, Jászok, Lettek, Bolgárok, Mansik, Kabarok, Úzok, Marik, Tatárok, Mongolok, Kunok, Manzsuk, Suomák(finnek), Vótok, Baskírok, Újgurok, Avarok, Észtek, Komik, Csuvaszok, Vepszek, Mordvinok.

Hun Törzsek, melyek később tartoztak a Hun Törzsszövetséghez:
(Házasság kötések, vagy áttelepülések révén).

Saka népe : Szaka-szkíták, Parszi(Pamíri)-szkíták, Fejedelmi-szkíták.
Továbbá: Örmény, Hanti, Kovád, Sambe (Lapp), Karjalai, Garaúz (Grúz), Szavárd, Élamiták, Hokjen, Fokjen, Szabír, Szogd, Aháj, Barszil, Muroma, Mescser, Akkád, Alán, Kurd, Onugor, Szavárd, Tuva, Burját, Bulgár, Etruszk (Etur vezér népe), Baszkok (Baszkor-Vizkaja fősámán népe), Jürcsik, Ajnók (Japán) Samasna(Észak-India), Hikszosz (Dél-Egyiptom: Ménes birodalma), Pártus, Sumér, Indijók (Kuszkó népe) – As, Maja, Béla (Maya unokája), Kecsuák (Kecső törzs).

Hunnia – Magyarország hun-magyar népei:

A legtöbb hun nép itt lelhető fel az ősi Hunniában a Kárpát-hazában. Itt élték aranykorukat az atlantiszi Aranykorban, akkor alakultak ki egymással békében ezek a ma is itt élő hun népcsoportok.
Innen kényszerültek elmenekülni az Aranykori világ-végén -(a Föld sátáni annunaki-hüllők támadásakor) - és Föld e tragikus sorsává válása után is az itt élő hun népcsoportok ide települtek vissza, szeretett hazájukba, az ősi Hunniába.
Tisztázni kell,- amint az már a fentiekből is kiderül,- hogy a Hun megnevezés gyűjtő fogalom, csakúgy, mint a Magyar is. Eredetileg nem egy hun-törzs és nem egy magyar-törzs volt,- ahogy azt sokan gondolják,-akiknek a leszármazottjai a hunok és a magyarok, hanem hun törzsek és hun-népek Közössége volt és ezen belül volt a Magyar Közösség, amely szintén több hun népcsoportból állt.

Azok a törzsek,- nemzetek és népek, akik itt éltek a Kárpát-medencében és több ezer év múltán is ide tértek haza, a következők:
Széki-hunok, Szavárdok, Szabírok, Szkíták, Avarok, Úzok, Kabarok, Jászok, 10 Magyar törzs és a Kunok. (Kb. ebben a hazatérési sorrendben).

A Hun népek szerte a mai világban:

Észak-Olaszország: Etruszkok,- Arnók;
Kréta: Etruszkok;
Japán: Jürcsik,- Ajnók;
Lettország: Lettek;
Finnország: Suomák;
Bulgária: Bulgárok;
Spanyolország-Franciaország: Baskírok (Baszkok); a 451-es nagyháborúkor kinmaradt őrzők.
Észak,- Dél,- Közép - Amerika, Equador, Peru: Indijók és Indián törzsek (Kuszkó népe).
Svájc: Hunok (Hun-völgy); 451-ben kinmaradt előőrs.
Német-Bajorország és Ausztria: Avarok (Ausztria őslakossága. Nagy Károly által elfoglalt Aváriai terület);
Irán, Szíria, Iraq, Törökország: Kurdok,- Sumérok;
Észak-India,- Bihar: Madzsarok, Szkíták (Samasna népe);
Kazahsztán: Kaza-hunok (Kazárok), Madjarok;
Pakisztán, Grúzia: Garaúzok (Úzok);
Törökország: Türkök, Kurdok;

Vissza