Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal
gigor.janos@gmail.com

Az Árpád-házi II. András uralkodása idején 1205-1235 között történt. A pápa kérésére a magyar király elindult 20.000 fős sereggel a Szentföld felszabadítására, az „idegen” vallású népek kiűzésére. A keresztes háborúk fő pápai ideológiája az volt, hogy minél több embert ölnek meg a harcok során, annál nagyobb dicsőség vár rájuk a túlvilágon!
II.András leírásai szerint mikor a Szentföldre értek, saját nyelvükön köszöntötték őt és seregét az ott élő népek.
(Kik lehettek az ott élő magyarul beszélő népek? Túlélő kánaániak, azaz magharok (magyarok)).
Napokon át ünnepeltek a találkozás örömére, majd két hónap alatt Jeruzsálem királyává koronázták, úgy, hogy egy csepp vér sem folyt. Mivel II. András és serege nem ölt meg egy embert sem a Szentföldön, sem azon kívül, ezért a pápa kiátkozta őt és sikertelennek minősítette a hadjáratot. A pápa számára ez teljes kudarc volt, a magyarság számára pedig példátlan siker!
/maga a valóság.com nyomán/