Az Avar Égi-Birodalom megalakulása

Az ordoszi Hun-Birodalmi Központban 4475 (m.t.é.) azaz római időszámítás szerint (i.sz.) 435.-ben Újgurra szállt a főfejedelmi méltóság. Újgur ükonokája volt Újgur-báj. A Báj nevet akkor vette fel, amikor feleségül vett egy Báj nevű, dúsgazdag avar fejedelmi lányt. A bugáti sámánképzésen ismerkedtek meg.
Újgur-báj és szép avar felesége 12 fiú gyermeküket nagy gonddal nevelték fel. A két legidősebb Szelegárd és Szekeszárd volt, a következő Igal és Báta. Mind a négy fiú elvégezte a sámánképzőt és népük vezetői lettek. Az idősebbek az ordoszi sámánképzésen kívül még a bugáti sámánképzésen is részt kívántak venni. Újgur-báj arra kérte a végzett sámán fiait, hogy tegyenek meg mindent, hogy megszüntessék a széthúzást a Bugát /Aral-tó mellék/ és Budavár népei között. Szekeszárd végzősként a nagy vetélkedőn első lett, így elnyerte az avarok fősámán fejedelmi méltóságát. Keszőkét, Baján avar fővezér fejedelmi húgát vette feleségül.
Baján, az avarok fővezér-fejedelme és sógora Szekeszárd bugáti fősámán-fejedelem 9 törzzsel /kb.félmillió lélekszámmal/ indult Pannon-föld felé, Buda és Atilla birodalmának feltámasztására.
Újgur és Sumér Arvisúrákat vittek magukkal Bugátból. Ezeket olvasva gyűjtöttek maguknak erőt a nagy vállalkozás végrehajtására. Csát, Budavár sámán-fejedelme a Jász-síkságon várta Bajánt, az avarok felvonulását szervező Baranya tárkány fejedelem társaságában. Nem sokára a délceg Baján is megjelent és az újonnan jöttek letelepedésének a megbeszélése után Csát várába mentek nyári pihenőre.

Baján és Ilona házasságából hat fiú és négy lány született, akik közül már születésük pillanatában hárman: Bécs, Pécs és Décs avar tömény tulajdonosok lettek. Bécs ifjúsági vezér sok nyelven beszélt és nyugat felé folytatott kereskedelmet, majd a rokonlátogató kalandozásokat irányította a Hun Birodalomban.
Pécs, akit a tudományok és a művészetek Tóremjének nevére kereszteltek Bizánc hite szerint, a Kelet-Római Császársággal (Bizánccal) tartotta fenn a kapcsolatot és békességre törekedett.
Décs, a széki-hunok kedvenc Deésikéje, a 24 Hun Törzsszövetség többi 15 törzsével kereste a megegyezést az új Égi-Birodalom fennmaradásának érdekében. A legnagyobb képviselettel vett részt a 15 érdekelt törzs élén a 600-ban megtartott Hun Törzsszövetségi Nagy Szalában, Pécs városában.
Szekeszárd fősámán, akinek Szekszárdra egyszerűsödött a neve, egy sebesülése folytán néhány éven belül meghalt.

 

Fősámáni tisztségét öccse Szelegárd vette át, aki felvette az Ogúz-Bát tisztség-nevet és azonnal megkezdte az ogúz sámánok képzését, hogy a vezető utánpótlást biztosítsa az új Égi Birodalom számára. Ezen a sámánképzésen az agg Csát fősámán is tanított, de látása már annyira gyenge volt, hogy emlékezetből idézte a tudni valókat. Az Atilla halála utáni békés korszakot tanította. Ekkor az új Égi Birodalomban három helyen folyt a sámánképzés. A Kolozsváron tanulókat táltosoknak nevezték, a Budaváron képzetteket sámánoknak, s a Baktivárott képzetteket bát-oknak. Baján fejedelem belső szolgálatára 24 bátot, 10 rovóbátot és 5 rimalányt azaz amazont képeztek első menetben. Ogúz-Bát kiképzett bátjaival 24 határvédő kurgánt (földvárat) épített ki. Tíz rovóbáttal az elhalt bátokat pótolta. Mivel a szükséglet nagy volt 570-ben újabb sámánképzést rendeltek el.
Az Égi Birodalom megerősítése a bátképzésben (szakrális vezető képzésben) kristályosodott ki. A bátok legfontosabb feladata az volt, hogy békességet és szeretetet hirdessenek és az Avar Birodalomban egyesült törzsek védelmét megszervezzék. Ogúz-Bát kiképzett bátjaival a 9 avar kurgánt olyan hatalmas várrendszerré építették ki, amelyben 1 tümény lovasság is elfért. Ezek kővetőkkel is fel voltak szerelve. Ezekhez még 24 határvédő kurgánt építettek ki.
A palúzok leghíresebb nyílhegy-kovácsa Rozsnyó vitéz volt, aki a bát-képzés után ogúz harcosokkal Ordoszba lovagolt rokonlátogatásra. Ordoszi látogatásuk kapcsán, 575-ben, hazatérésükkor 120 ács és kőfaragó is jött velük. Baján parancsára az Úz-völgye közelében felépítették Barca várát. Húsz kőfaragó pedig felépítette Rozsnyó tárkány-települést. Utána újjáépítették Ózd kegyhely közelében Vasvár kurgánvárát, a palúzok vasbegyűjtő helyét. Itt tíz nyílhegy-kovács és szegverőszéket létesítettek, hogy Baján hadseregének a vasbegyűjtését és fegyverkészítését megkönnyítsék. A Bátok-Tanácsának határozatára Rozsnyó főtárkány 66 ogúz kőfaragó, ács és nyílhegy-kovács századával ezután felépítette Báta várát és Szekszárdon egy nyílhegy-kovács és egy szegverőszéket állított fel.
Győr, Baján és Pécs avar, Marosvásárhely székely, Lugos bolgár, Budavár kaza-hun, Gyönk és Vasvár úz, Diósgyőr kabar kurgánok voltak. Közöttük az úz Vasvár volt a legvédettebb kurgánunk.

Az Arvisúra-Törvények szerint 575-ben pusztaszeri Nagy-Süán megtartását rendelték el, annak eldöntésére, hogy ki legyen az ifjúság vezére az Avar Égi-Birodalomban. A Pusztaszeren összegyűlt hatalmas tömeg előtt a harmincezer induló lovas egész nap versenyt lovagolt. Mire a nap lenyugodni készült a napi futásokból 24 győztes állt a rajthoz, hogy Baján kürt jelére a harmincezer lovas által szegélyezett „Lovas nyomon” meginduljon a minden idők legborzalmasabb viesaka küzdelme. Az 5 fordulós záró szakaszban, 15 lovas maradt talpon az utolsó fordulóban. Elsőnek a turulsasos magyariak tömény-vezére Alpár bukkant ki a porgomolyagból és ért be elsőnek a célba, második Verőce besenyő vitéz és harmadik lett az aranykecskés avar Bakar vitéz. Alpár magyari vezért, aki ifjúsági vezérré lépett elő, az egész Pusztaszer ünnepelte. Baján és Ilona főfejedelmi pár adta át a győztesnek a aranykecskén lovagló Turulsasos hatalmas aranyérmet, ami mellett a győztesnek három elfogadható kívánsága lehetett. Alpár letelepedési engedélyt kért a magyari tömény részére, szállásterületnek egy napi lovaglású területet, s végül megkérte Baján legkisebb húgának, Telenának a kezét. Az Öregek és a Vezérek Tanácsa Alpárnak mind a három kívánságát teljesítette.
Másnap a magyari tömény Alpár vezetésével Tisza mellé ért, itt Alpár (Tiszaalpár) elnevezéssel letelepedtek. Ezen esemény volt a Magyar Törzsszövetségbeliek első letelepedése egy tömegben a Jász-síkságon a Kárpát-hazában.

Alpár ifjúsági fejedelem és Telena ifjú aranyasszony díszes esküvője Pécsett, az avar szellemi élet központjában zajlott le. A 2. és 3. helyezettek szállás és kurgánjogot nyertek.
Alpár az 580-ban kezdődő Győr-kurgáni Nagy Szalában nem helyeselte Baján tervét, aki a szlávok kérésére azt javasolta, hogy engedélyezzék a Pannon-földön átvonuló szlávoknak a külső kurgánokban a letelepedést. Alpár és Telena tiltakozott, mert a jövőjük szempontjából nem tartották jónak az öt szlávokkal kevert tömény felállítását. Ekkor a Nagy-Szalában belső forradalom zajlott, ennek eredményeként Baján engedélyezte a szlávok átvonulását erős kísérettel, mivel az avar többség Alpárékat leszavazta.
Azonban ősszel, a félbe maradt Nagy-Szala folytatásaként újból megbeszélés tárgyát képezte a külső őrségek helyzete. Rozsnyó fő tárkány előadta, hogy az átvonulás engedélyezése elhamarkodott cselekedet volt, mivel a szlávok fiatalabb korosztálya bizánci és római uralom alá menekülnek a határvédői szolgálatuk elől, viszont nagy családjaik az avar Égi-Birodalom szélein maradnak. Ezen döntő fontosságú tárgyalás Baján és II. Ilona első fia új kurgánjának névadó ünnepségén történt, amikor a Bakar által épített új kurgánt Bécsnek nevezték el. Baján azon javaslatát, hogy a szlávok átvonulását továbbra is engedélyezzék, a többség leszavazta. Ekkor Bajánt agyvérzés érte, hiába piócázták, estére meghalt. Ekkor az ősi törvények szerint Alpár ifjúsági fejedelemnek kellett átvenni a hatalmat. Mivel Baján a fiáról elnevezett Bécs-kurgánban halt meg, az első avar tümény székhelyét Bécsbe helyezték, Győr pedig az Égi-Birodalom székhelye lett. A második avar tömény Pécs, a harmadik Décs (Deés) székhelyekkel Győrrel együtt belső háromszöget alkotott az Avarok vezette Égi-Birodalomban, amely az Etil /Volga/ térségétől az Encs /Enns/ vonaláig békésen kiépült és megerősödött.