Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Ki is volt Jahve?!

/A tömeggyilkos zsidók istene és a kereszténység „Atyaistene”/.

 

Ninurta sumér ábrázolása, az általuk okozott atomháború előtt.

A Sumériát megszálló Annunaki – hüllő hatalmi viszályban, az egyik oldalon állt Enki, legkedvesebb fiával, Mardukkal. Enki az emberiség szabad fejlődését segítette. Ő tanította a kútásást ("látta el vízzel a kutakat"), ő tanította meg az öntözésre és a földművelésre, a kézművességre, az írásra és általában a hasznos civilizációs ismeretekre az embereket, hasonlóan mint az ide látogató szíriuszi SEGÍTŐINK.
A másik oldalon Enlil, a „seregek ura” (a sátáni eredetű égi hadsereg parancsnoka) és fia Ninurta, a „háború istene”, akiknek legfőbb pszicho- fegyvere az emberek állandó félelemben és rettegésben tartása, és a gyűlölet szítása volt a népek között. Ez tökéletesen megfigyelhető az általa létrehozott izraelita és később a keresztény vallás működésében, azzal a különbséggel, hogy a kereszténységben a szeretet emlegetésével elpalástolták a  valós tevékenységüket. Mivel a biblia legtöbb fejezete az izraeliták történelmét írja le, ezért az összefüggések megértéséhez szükséges tisztán látni, hogy a zsidó istenként aposztrofált Jahve valójában kicsoda. Jahve vagy Jehova a zsidónép féltékeny és kegyetlen gyilkos istene az ószövetségben. Jahve azonos Enlil fiával Ninurtával. A Jahve név jelentése „a seregek ura,- a háború istene” (a megszálló hüllő légihadsereg parancsnoka).
A kegyetlenkedő háború csináló Ninurta volt a sumériai annunaki megszállók törvényes vezetői örököse, de Enki fia, Marduk jutott tehetségével hatalomra, emiatt Enlil bosszút állt. Mardukot bebörtönözte az egyiptomi Kheopsz-piramisba és a két család ekkor abban állapodott meg, hogy Enlil fia, Ninurta fogja tovább vinni a Földön a hatalmat. Ezt Enki, Marduk apja elfogadta, hogy ne legyen háború. Amikor azonban Mardukot kiszabadították a fogságból, akkor folytatódott a hatalmi viszály. A bibliában elleplezésül szándékosan összemosták a sumériai annunaki hüllő-istenek és az egyiptomi istenek fogalmát a Világ-teremtő Isten fogalmával, ezért az, hogy Ninurta volt Jahve, az eseményekből következik. Igazából a történet egészét nézve nem sok jelentősége van, mert lényeg az, hogy a fejlődést segítő Enkivel és fiával Mardukkal szembenálló pusztító, gyűlölködő, kapzsi és harácsoló Enlil klán képviselője.
Azt, hogy mennyire a gonoszság képviselője Jahve és hogy mennyire rettegett tőle a zsidónép és rettegnek tőle ma is a kereszténységen belül, azt több helyen is említi a zsidó biblia.
Álljon itt néhány sor ennek megerősítésére:
"És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!" (Ézsaiás 1j2o)
"Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utcán. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van." (Ézsaiás 5/25)

A testvérgyilkos Kis-ázsiai atomháború után néhány száz évvel ő hozta létre terrorral a zsidó vallást (bibliai ó-szövetséget), a Krisztus küldetéssel pedig a keresztény vallást (bibliai új-szövetséget). A római rabszolgatartó sátáni eredetű birodalomban, a Katolicizmus megalapításával látatlanban a titkos háttérhatalom irányítójává vált. (Az annunakik több ezer földi évig is élhetnek, mert a Nibiru bolygójuk keringési ciklusa /1 év/, az 3600 földi évnek felel meg!) A 451-es Níceai-Zsinaton őt nevezte ki a katolikus terror-hatalom a Világteremtő Igaz Isten helyett Atya-istennek, akit Krisztus „Atyámnak” nevezett. Ettől kezdve a Világteremtő Igaz Isten-hitet, mint ami a magyarság ősi vallása volt, betiltották és tűzzel-vassal üldözték és pusztították az ősi kultúrákat. Lásd a kereszténység erőszakos térítéssel történő nyugat-európai térhódítását és a legkegyetlenebb népirtásait az inkvizícióval és a keresztes háborúkkal, azután pedig a keresztény-királyságok önkényhatalom gyakorlásával, amik szintén a háttérhatalom irányításával történtek.
/Felh. irodalom: Sumér vonatkozású irodalom és  Goldeneye: Dekódolt Biblia - Idegen lények és a Szentírás /