Az őstörténelem kutatás kritériumai

1. Fontos a hazafias és más elfogult érzelmek kizárása.
    A Hun Szövetségben a mindenkori történéseket a rovósámánoknak 10 év eltelte után
    kellett leróni, az ARVISURA törvények szigorú szabályai szerint, kizárólag a
    hun törzseket és népeket érintő eseményeket és tevékenységeket. Hazugságokat, 
    valótlanságokat TILOS volt lejegyezni, fővesztés terhe mellett. Ezzel eleve kizárt volt a
    történelemhamisítás, ami más népek történelmére is vonatkozott.

2. Fontos a forrásismeret és értelmezése és hitelessége.
    A mai történelemtanítás beéri a forrásismerettel és talán az értelmezéssel is, de azt már
    nem vizsgálják, hogy hiteles-e. Bevett gyakorlat keresztény írott forrásokra hivatkozni,
    amik nem tekinthetők hitelesnek, azok után, hogy a középkortól kezdve sátáni
    kegyetlenséggel gyilkolták, rabolták, és pusztították az ősi kultúrájú népeket!

3. Realitás az adott korban, időben és térben, személyekkel és népekkel, kizárva a hitet,
    feltételezéseket és beleképzelgéseket.

4. Régészeti bizonyítékok – „csontokból ugyan nem lehet összerakni egy nép történelmét
    sem, de segítenek”. /Dr. Bakay Kornél/

5. Antropológia – kinézet, megjelenési forma. Ma már adott a megfelelő technikai háttér a
    pontos reprodukálásra.

6. Genetikai kutatás és vizsgálat – a legerősebb bizonyíték a származás megállapítására és
    az őstörténeti leírások bizonyítására.

7. Nyelvészet ismeret és összefüggés vizsgálat a népek és a történelmi események   láncolatával.

Szárazhomokban mumifikálódott hun nő és hun férfi test. Ordoszi feltárás.