Hun-Magyar történelem és hagyományörző weboldal gigor.janos@gmail.com

Visszatérés Ataiszról Eurázsiába

Visszatérés Ataiszról Eurázsiába

Atlantisz elsüllyesztésével járó totális föld-katasztrófát túlélő hun népek, a Csendes-óceáni Ataisz szigetére gyülekeztek, ahol mintegy 6000 évet éltek békés egymás mellett élésben, egy közös, de sokoldalú színes kultúrában, miközben az északi féltekén dúlt a jégkorszak és lehetetlenné vált az élet. Amint a hun hajósok jelentették, hogy a Napisten erejétől, az egyenlítőtől északra kezdett elolvadni a vastag jégtakaró az állandó hóviharok megszűntek, kisarjadtak a füves puszták, az elpusztult növényzet helyett újak kezdtek zöldelleni és a túlélő állatok újra elszaporodva benépesítették az erdőket és mezőket, az ataiszi hun törzsek elérkezettnek látták az időt, hogy lassan visszatelepüljenek az egykori élőhelyükre, az eredeti hazájukba. 



Az Indijók és a Maják visszahajóztak Közép-Amerikáig, ottani partraszállással némely indijó (indián) törzsek észak felé vándoroltak vissza a saját földjükre, némelyek a nagyobb biztonságot adó déli földrészen (Dél-Amerikában) telepedtek le. A Maja törzsek elődei maradtak Közép-Amerikában a korábbi hazájukban. 



Az Ataiszon egybekovácsolódott hun törzsek egy jelentős Eurázsiai származású csoportja, 24 hun törzs, Kína mellet a tengeren felhajózva, a kínaiak északi határát jelentő Sárga folyótól északra, Ordosz vidékén telepedtek le egy hatalmas Hun Kulturális Közösség-et alkotva, hogy majdan egyre közelebb vándoroljanak az eredeti, jégkorszak előtti hazájukhoz.


Az Agabák kereskedő törzse a Sárga folyó torkolat-vidékén telepedtek le, hogy hajóikkal kapcsolatban tudjanak maradni még Ataisz ott maradt népeivel. Egy másik hun közösség a Hikszoszok, a későbbi Egyiptom földjén telepedett le. Ők alkották a Hikszosz Szellemi Központot a fáró-korszak előtt. Ők voltak Egyiptom őslakossága. Néhány Eurázsiából származó hun törzs az indiai-tenger felől az Indus folyó torkolatánál és főként a Tigris és Eufrátesz torkolatánál telepedtek le a nagy visszatéréskor. I.Buda fősámán vezetésével, itt felépítették Úr és Uruk városát Anina Istenanya kegyhellyel. Ezen hun törzsek a gazdag műveltségű Ataiszi kulturális életükkel létre hozták a Mezo-potámiai (folyamközi - ógörög elnevezés)  civilizációtt, magyarul Mezőség, vagy Mezőföld. 7-8 ezer évvel ezelőtt ez a hun-kultúra volt a  legmagasabb fokú és a legdinamikusabban fejlődő emberi kultúra, amikor még a földön néhány ősi nép-kultúra is (mint pl.:az indiai, kínai), csak primitív fejlettségi szinten létezett. Ezt a közösségi, kultúrális időszakot követte az annunaki megszállás, a telj hatalmú, népen uralkodó "szakrális" (háttérhatalmi) királyság bevezetése, az emberiségen élősködő világuralom megszerzése érdekében. Magya fejedelem vezetésével telepedtek le a lovashunok a folyamközben, ahol megalapították Paripa és Dabósa városát. Ataisz szigetéről a visszatelepülés már javában zajlott, amikor i.e.5038.-ban bekövetkezett Ataisz katasztrófája, amely arra kényszerítette Ataisz népét, hogy haladéktalanul vissza települjenek. Megrendült a föld, háborgott a tenger, a vulkánok tüze pirosra festette az esti égboltot.


Később érkezett hajósok hozták a hírt a már korábban, a felmelegedés miatt Ázsiába visszatelepülteknek, a Buda alapította Úr és Uruk város lakóinak, hogy Ataisz legnagyobb része elsüllyedt, a még ott lévő lakosainak, csak egy része tudta a puszta életét megmenteni.
Ataisz megmaradt része ma a Csendes-óceáni szigetvilág, a legnagyobb része, bitorló (amerikai) nyelven: Hawaii elnevezésű lett és őslakosai, azoknak az ott rekedt hunoknak a leszármazottjai, akik nem tudtak elmenekülni, de túlélték a katasztrófát. Mostanság az amerikai önkényes fennhatóság miatt, követelik a függetlenségüket, kultúrájuk fenttarthatóságát az amerikai világrontás káros befolyása miatt.