Néhány fogalom

Hun = Első ember ;  Gar = nép, sokaság (garmada) ; HUNGAR = Első nép

Szkíta (ógörög kifejezés) = nyilazó, íjfeszítő népet jelentett, amely a Hun /Turáni/ népekre vonatkozó ó-görög megnevezés az ógörögül írt krónikák idejéből. Van konkrétan szkíta elnevezésű nép is pl.: a szaka szkíták és a párszi(pamíri) szkíták, melyeken rajta maradt ez az ógörög elnevezés.
Külön fejedelmi, vagy királyi szkítákat is emlegettek a krónikák, de valójában ilyen törzs nem létezett, mert az azt jelentette volna, hogy ez a törzs adja a többinek a fejedelmeket és egyben uralkodott volna a többi felett. Az meg elképzelhetetlen volt a hun népek között. Minden törzsnek, népcsoportnak a saját népéből, 5 éves társadalmi vezető képzésen képzett fejedelme és sámánjai voltak, de ezt az idegen krónikások nem tudták. Dilettáns módon azt gondolták, hogyha náluk dogmatikus vallási alapú, úgymond szakrális királyság, vagy császárság van, önkény és diktatórikus úr-szolga viszonnyal, akkor a világ nagyobbik részében is csak az lehet.

Szittya = a szkítából képzett köznépi elnevezés.

Sa = tudni ,  man = ember  ;  Saman /Sámán/= tudós ember, aki a maga szakterületén igaz tudással: természeti, -energetikai törvények tudásával, és kvantumfizikai ismeretekkel és alkalmazmi tudásával rendelkezett.
Öt éves sámánképzéssel és vele született képességekkel történhetett a sámánná avatás. A 20 évente megrendezett egy hetes pusztaszeri Nagy Süán sámán győztese lett az ifjúsági fősámán. A fő sámán után a 2.legmagasabb fokú Hun-Szövetségi (Birodalmi) szellemi vezető volt. A sámánok a hatalmas, sok néptörzses Hun Szövetségben úgy tudták ellátni a feladatukat, hogy szakosodtak. A feladatok szerint volt ellátó pap /bacsa/; regős pap /tanító/; tudós pap /boksa/; arbag pap /gyógyító/; stb.

A magyarok a képzett sámánokat táltosnak nevezték, - 896-tól hivatalosan is,- aki összetett sámáni feladatokat látott el. Táltos volt több is egy fő táltossal és nem volt szakosodás.

Az avarok bátnak nevezték azt a személyt, akit a magyarok táltosnak, szintén több bát volt, egy fő báttal.

Beavatottak: az 5 éves sámán képzés után, még 6 éves beavatott képzést végzett személyek. Ez a legmagasabb fokú társadalmi vezető képzés volt a Hun Szövetségben, az Élet Templomának a Beavatottjai részére. Ők voltak az ŐRZŐK. Az  életet segítő tudás és a kultúrkincsek folyamatos őrzői. Az ő feladatuk volt többek között a mindenkori események rovása /történelem írás/ az Arvisurák rovása. A társadalmi ismeretek, képzések, ősi hagyományok és rendezvények megszervezése, fejedelem-, sámán-, és tárkány-képzések, ….

Buda (I.ink.): Buda ataiszi hun-szövetségi ifjúsági fejedelem volt i.e.~5050 előtt, majd utána Mezőpotámiában Úr és Uruk városok megalapító fejedelme. (Armogur főfejedelem és Arvisura Anyahita fejedelem asszony (Nagy Boldog Asszony) unokája volt).

Buda (II.ink.): Szkíta herceg, aki szellemileg megvilágosult és megigazult. A Világteremtő Igaz Isteni szellem tanítója volt i.e.500 előtt és után az észak indiai területeken.

Buda (III.ink.): Buda hun-szövetségi fő sámán 435-451-ig és fővárosunk névadója.
Törvényes Nagy Szala határozattal Buda ifjúsági fősámán vezetésével indult el a hunok jelentős része 430-ban az ordoszi térségből, hogy a Kárpát hazába, az ősi Hunniába költözzenek és a ordoszi Beavatott Központból az Élet Templomát is átköltöztessék a később róla elnevezett Buda várába. A már itt élő hun népek, úz és kabar kőművesekkel 400-tól 435-ig felépítették a várat (az akkori formában), az új Beavatott Központot, mire megérkeztek.
Atilla hun-szövetségi fővezér bátyját, a bizánci-császár felbujtására bérgyilkosok meggyilkolták a nagy nyugati hadjárat előtt, mint ahogy Atillát is meg akarták gyilkoltatni. Buda halálát a sátáni háttérhatalommal cinkos nyugati kereszténység testvérgyilkosságnak hazudja.

Pest: olvadt acélt lecsapoló üst úz megnevezése. Az úz törzs volt az acélgyártó törzs a Hun-Szövetségben a hunok bejövetele után Buda fő sámán szervezésében a mai Pest térségében a Duna parton. Vízen, hajókon szállították a vasércet az acélgyártáshoz. Később az úzok (palúzok) letelepedési térségében Miskolcra, illetve Diósgyőrbe lett áttelepítve a hun-szövetségi acélgyártás központja.

Duna folyó: Dunna aranyasszonyról, Buda fő sámán feleségéről kapta a nevét.
Előtte Íster volt.

A mai Magyarország megnevezései:

Kárpát-haza (a hun népek mindenkori megnevezése az atlantiszi aranykortól);
Meleg vizek birodalma (jégkorszaki és az utáni elnevezés);
Hunnia (jégkorszak előtti, az atlantiszi aranykortól a magyarok bejöveteléig);
Hungaria az ősi Hunniából adódó megnevezés a mai korban;
Pannónia Pannon vezérről k.i.e. 800-tól a Dunántúl megnevezése;
Avaria (Avar birodalomkori elnevezés) Ural-Altájtól az Encs (Enns) folyóig;
Magyarország a Magyar Törzsszövetség bejövetelétől 896-tól, Pusztaszeri határozattal.

Suméria elnevezése: Sumér ifjúsági fejedelem vezette rokonlátogató (kalandozó) ifjúság Ordoszból kiindulva, a mai i.e. 4000 táján Buda fejedelem népét látogatta meg Úr és Uruk térségében. Az ifjú lovas hunok többsége összeházasodott a térség leányaival és letelepültek Mezőpotámiába a folyamközi Mezőségben. Ők és utódaik lettek a sumérok, a vezető fejedelmük nevéről elnevezve az Arvisura törvényeknek megfelelően.

Etúria elnevezése: Etúr ifjúsági fejedelem vezette kalandozó 50 garaúz és 50 fő szaka-szkíta ifjúság a Tigris folyóparti Pusztaszerről indulva nyugatra vándorolt, a mai i.e. 4000 táján. Több évi vándorlás után a későbbi Itália északi síkvidéki részén, a Pó síkságon telepedtek le. Ők voltak az Etruszkok, a későbbi Itália legősibb kultúrnépe.

Fejedelemség: ember és életközpontú társadalmi vezetés volt a Hun Törzsszövetségben. Ennek eredménye volt a jégkorszak alatt, mintegy 6000 békében eltöltött év Ataisz szigetén. Ez volt Atlantisz után a 2. Hun Aranykor. A jégkorszak elmúltával a hun népek visszatértek Ataisz szigetéről és Eurázsiában újabb 6000 évig megteremtették a 3. Hun Aranykort, amely i.e. 5038-tól i.u. 1000.-ig tartott.

Fejedelem: az Univerzum fejlett civilizációiban a legmagasabb fokú, képzett társadalmi vezetőnek a megnevezése. Az ordoszi Hun Szövetségi Központban az 5 éves fejedelemképzés után a szellemi tudásukat és rátermettségi képességeiket Pusztaszeri nagy versenyen (Nagy Süán) kellett bizonyítani. Az egy hetes pusztaszeri Nagy Süán első helyezettje, a legjobb képességű lett az ifjúsági fejedelem. Az ifjúsági fejedelem a fő fejedelem után a 2. legmagasabb fokú Hun-Szövetségi (Birodalmi) vezető lett. A fő fejedelem mellett volt gyakornok, annak élete végéig, a törzsek, nemzetek, népek együttműködésének, irányításának, védelmének és harci tevékenységének a vezetésében.

Királyság: Mezopotámiában a hüllő annunaki idegen megszállók, az elfoglalt hun népek területein hoztak létre királyságokat, melyeken ők voltak a királyok, az urak és az istenek. Élősködő, elnyomó, és kizsákmányoló kiskirályságokat alapítottak. Később vallások alapításával és támogatásával, szellemi rabszolgasággal és állami elnyomó önkényuralmi királyságokkal igázták le az emberiséget.

Király: Sumériában az annunakik által létrehozott  élősködő, elnyomó, és kizsákmányoló királyságoknak kezdetben ők maguk voltak a királyai. A kapzsiságukban egymás ellen és egymás népei ellen szított háborúk miatt, miután vallásos szellemi nyomorba kényszerítették az emberiséget, kinevezett ember királyokat ültettek trónra. Ezek a személyek, csakúgy mint ők maguk, társadalom vezetésére nem képzett és kevéssé alkalmas kontra szelektált dilettáns személyek voltak. Alkalmasságuk mércéje csupán a létre hozott zsidó, zsidó-keresztény, és mohamedán vallások annunaki isteneinek és bálványainak a szolgálata és imádata volt.  A titkos hüllő háttérhatalmat kiszolgáló kereszténység létrejöttével, a legfőbb keresztény vezető, a pápa nevezte ki a király személyét. (Magyarország keresztény leigázásával, így került István király hatalomra).

Tárkány: mester ember (kovács, kerék és kocsi készítő, bodnár, íjkészítő, nyeregkészítő, bőrdíszműves, szíjjártó, lószerszám-készítő, tímár, szűcs, stb.). Négy éves mester-szakképzéssel lehetett mesterré válni. A 20 évente megrendezett pusztaszeri Nagy Süán a végzett mesterek vetélkedhettek. Az első helyezett lett az ifjúsági fő tárkány. A fő tárkány mellett volt gyakornok, annak halálakor vette át tőle a fő tárkányi tisztséget, aki Hun-Szövetségi (Birodalmi) ipari tevékenységeket irányító és szervező személy volt. A hadfelszerelések folyamatos ellátásával (patkó, kengyel, nyílhegy, fegyver) és munka megkönnyítésére és az élelmiszerek előállítására alkalmas eszközökkel (mint az eke, borona, ásó, kapa, gereblye stb.) való ellátással és az ezekhez szükséges háttéripar megteremtésével ő volt megbízva, évente több tonna acél felhasználásával!

Rima lány: gyógyfüvekkel gyógyító, ápoló, család és közösség ellátó, főzni, mosni, varni tudó hajadon, négy éves mesterképzéssel. A 20 évente megrendezett Pusztaszeri Nagy Süán első helyezettje lett az aranyasszony ebben a kategóriában. A legmagasabb fokú női vezető a Hun Szövetségben.

Amazonok: harci kiképzésben is részesült képzett Rima lányok.